Sajnos vagy nem sajnos, de nekem is van személyes tapasztalatom ezzel a betegséggel kapcsolatban. Így szerencsére teljesen objektív élménybeszámolóval tudok szolgálni a témában. Kellemetlen téma, de amikor műtét előtt álltam én is örültem volna, hogyha találok egy hasonló beszámolót. De gondolom a kényelmetlenségét tekintve és mivel az egyik legbecsesebb kincsünkről van szó, nem jellemző, hogy szívesen beszélünk róla, így nem is találni részletes leírásokat a témában a páciens szemszögéből. Kapva az alkalmon és mert szívügyemnek érzem, kitölteném ezt a rést is az online térben. Szerintem nem, annyira kellemetlen és nem annyira kényes téma, mint ahogy sokan vélik. Hasonlóan egy hüvelygombához, amit bárki elkaphat, nem a megléte, átélése a ciki. Megtartani és nemtörődöm stílusban vállat vonni, kezeletlenül hagyni... Na az, ciki. Úgyhogy vágjunk is bele.
Az ember úgy van vele, hogy tapasztal valamilyen elváltozást vagy belső panaszt a szervezetében és már is öndiagnózisba kezd a Google által, nyújtott nagyszerű, lehetőségek mentén. Itt zárójelben megjegyzem, hogy én is magamnak diagnosztizáltam a problémát és orvoshoz már úgy mentem, hogy tudtam mi a bajom és tudtam mire számíthatok. De függetlenül attól, hogy olykor sikerélményeket érhetünk el háziorvosként a saját szervezetünk orvoslása közben, senkit nem bátorítanék, arra hogy mellőzze az egészségügyet. Éppen ellenkezőleg, ha a panaszaimmal időben felkeresem a háziorvosomat és nem odázom el a dolgot, akkor talán nem is lett volna szükség műtéti beavatkozásra sem.
Szóval a történet a következő. Ha visszaemlékszem már 16-17 éves korom környékén éreztem, hogy valami nem oké odalent. Folyamatosan fájó, húzó érzést tapasztaltam, amikor komolyabb fizikai igénybevételnek tettem ki magamat vagy sokat ültem, sétáltam. De, akkor még nem vettem komolyan a dolgot. Úgy voltam vele, hogy majd elmúlik. Hát nem múlt el és az évek során egyre komolyabban jelentkeztek a panaszok. Olyan szintre jutott el, hogy a saját megfigyeléseim alapján, amikor meleg volt -mondjuk nyáron 30°C- már, akkor is fájt, hogyha semmilyen fizikai tevékenységet nem végeztem és pihenő testhelyzetben volt a testem.
Az évek múlásával nem csak az érezhető testi panaszaim súlyosbodtak hanem már fizikailag kitapintható formában is jelentkezett a probléma. Egy csomót éreztem a bal herém környékén, ami fizikai megterhelés hatására vagy amikor melegebb nyári napok voltak megnőtt, kitágult és fokozódott a fájdalom. Az a probléma ezzel a betegséggel, hogyha eddig hagyja valaki eljutni ez sok fronton megkeserítheti az ember életét. Hiszen a kellemetlen fájdalom, akkor is jelentkezik amikor mi nem szeretnénk. A szexuális tevékenységeink közben is. És hiába jó az együttlét ha folyton ott van közben az a kellemetlen érzés. Nem tudja az ember, olyan átéléssel végezni a dolgát. És extrémebb esetekben még kudarcba is fullaszthatja a légyottot. Ami azért valljuk be nem túl szerencsés. Lehet, türelmes, megértő partnerünk, de azt nem várhatjuk el tőle, hogy ezt rendszeresen tűrje anélkül, hogy közben nem távolodik el tőlünk.
Így hát nem csak önmagunk miatt, de a partnerünk, leendő partnerünk miatt is nagyon fontos lenne, hogy időben orvoshoz forduljunk a panaszainkkal. Először a háziorvosunkhoz, aztán ő úgyis beutal minket az urológushoz, aki szakirányilag, tüzetesebben is megvizsgál minket a panaszaink alapján. És nagyon valószínű, hogyha ezt megelőzően a háziorvosunk nem tette meg, akkor elfog küldeni egy teljes laborvizsgálatra. Amitől aztán pláne nem kell tartani. Egy kis vérvétel, vizeletminta és ha szerencsénk van 1-2 óra alatt megússzuk az egészet. Persze azt követően, hogy időpontot kértünk és kaptuk 1 hónap múlva. Sajnos a laborvizsgálatokra nagyon sokan járnak és hacsak nem oldjuk meg sürgősségi beutalóval vagy magánorvossal, akkor bizony akár 2 hónap is eltelhet, mire a beutalótól számítva a kezünkben foghatunk egy laborleletet.
Néhány szót az urológiai vizsgálatról. Egy kis ultrahang az alhas tájékon és a herék környékén. Erre azért van szükség mert az ultrahangon is látszik, hogyha a veséknél, prosztatánál, heréknél, húgyutaknál bármilyen szervi elváltozás tapasztalható. Azon kívül, hogy teljesen meztelenek vagyunk ez semmilyen extra kellemetlenséget nem okoz. De fogjuk fel úgy, hogy azért vagyunk ott és azért van erre szükség, mert bajunk van és szeretnénk meggyógyulni. És már is másmilyen megvilágításba kerül az, hogy lemeztelenedve fekszünk egy ágyon és közben egy férfi vizsgál minket gumikesztyűben. Ultrahangoz mint a terhes kismamákat, kézzel vizsgálja a heréket, a fájdalom forrásának helyét. Kitapintja majd óvatosan megnyomkodja azt a környéket azt a csomót aminek nem kellene ott lennie. És bár nem kellemes, hiszen picit fáj, de abszolút túl lehet élni. És ne felejtsük el, hogy jó célt szolgál!
Megállapítja a herevisszértágulat mértékét, megkérdezi újra a panaszaidat, mikor tapasztalod, milyen gyakran?! Ha esetleg ezt nem tenné, akkor feltétlenül számolj be részletesen a körülményekről, mert nagyban segítheti a megfelelő akciók meghozatalában. És a későbbiekben neked is sokkal kényelmesebbé válnak a mindennapjaid. Amikor már panaszmentes leszel. Ezek mellett kérdéseket tehet fel a családi állapotodra vonatkozóan is, vannak e gyerekeid, szeretnél e még?! Hiszen, ez a betegség a nemzőképességedet is befolyásolja. Ha nagyon elodázza valaki a problémát, akkor olyan szintre juthat el a dolog, hogy nem fogsz tudni gyereket nemzeni, mert terméketlenné válhatsz. Mivel a tágult vénák miatt romlik a here vérkeringése, és megnő a herét körülvevő szövetek hőmérséklete, ami a spermiumtermelés romlásához, végső soron akár a here károsodásához vezethet.
Miután felállította a diagnózist ami latinul, varicositas varicocele és megbeszéltétek, hogy te még szeretnél a későbbiekben gyermeket nemzeni, beutal kórházba, urológiai felülvizsgálatra egy javaslattal, hogy a visszér mértéke miatt műtéti beavatkozás szükséges -megjegyezném, ha időben mész el a panaszaiddal orvoshoz és időben kezelteted a problémát, akkor nagyon valószínű, hogy műtéti beavatkozás nélkül is, gyógyszeres kezeléssel sikerül megelőzni, megfékezni a kialakulóban lévő betegséget.- Itt újra laborvizsgálat lesz, esetleg többen is megnézik és megbeszéltek egy időpontot műtétre. De még előtte felkeresed a kórház aneszteziológusát, akivel megbeszélitek persze a vizsgálatok után, hogy helyi érzéstelenítést kérsz vagy altatást.
Én altatást kértem és itt megjegyezném, hogy nagyon jó döntés volt. Nem mintha féltem volna, volt már korábban is műtétem -talán egyszer ennek is szentelek egy bejegyzést- de úgy voltam vele, hogy toljanak be a műtőbe, altassanak el és ébredjek úgy, hogy már túl vagyok rajta. De nem, csak ezért volt különösen jó élmény. Műtét előtt reggel, még adtak egy szem nyugtatót. Ezt akkor is be kell venni ha nem vagy ideges, nem izgulsz. Amikor elérte a hatását, megnyugszol teljes mértékben. Nem gondolsz semmi rosszra. Akár el is pilledsz tőle. A műtős srác betol az előkészítőbe, itt ellenőrzi, hogy a beavatkozás helyén, milyen a testszőrzeted. -Esetemben vicces volt, amikor a srác felrántotta a lepedőt, majd boldogan nyilatkoztatta ki, Fábri Sándoros stílusban, hogy "Óhohó, hát nincs is itt semmi dolgunk! Készen is állsz a műtétre!" :D
Na de a műtő és az altatás pillanata... Nem tudom, hogy valóban ott volt e az a lány akit láttam de olyan volt mint egy angyal. :) Költői túlzás nélkül írom. Végig felettem állt. Nem mondott semmit, nem csinált semmit azon kívül, hogy mélyen nézett mosolyogva a szemembe, mérhetetlen nyugodtságot sugallva. Amitől én pláne boldog és hihetetlenül nyugodt állapotba kerültem. És egyszer, csak se kép se hang. Beütött a cucc! :D És már csak arra ébredtem, hogy a kórteremben fekszem alápolcolt herezacskóval és nagyon kipihentnek érzem magam. Egyébként az alápolcolásra azért van szükség hogy megtámassza a herét alulról és teljes mértékben levegye a rá nehezedő terhet, eleve a friss műtéti seb miatt, másfelől pedig mivel a vérkeringést is megbolygatják azzal, hogy itt-ott egy két eret elvágnak, lekötnek, nehogy valami baj legyen.
Maga a kórházban töltött idő mindössze 2 nap. Ez egy rutinműtétnek számít és a műtétek között is kis beavatkozásnak. Inkább az otthon töltött lábadozós, rehabilitációs időszak hosszú. Az én esetemben ez 1,5 hónap volt. Mire teljes mértékben éreztem, hogy most már bírnám a munkát is. Hiszen azért ez az első 2 hétben nagyon kellemetlen érzéseket nyújt. Az embernek az az érzése, hogy egy tekegolyó van a lábai között ami piszkosul húz lefelé. Folyamatosan feküdni kell és semmilyen megerőltető dolgot nem lehet végezni. Olyan ételeket javasolt fogyasztani, amitől a székelés is könnyebben megy, hiszen egy megerőltető nagy WC is okozhat gondokat a friss sebbel kapcsolatban. Hideg borogatás, hogy a duzzanatot megfékezze, fekvés hanyatt, alápolcolt herezacskó... Ez körülbelül 1 hétig nagyon szigorúan.
2 hét múlva varratszedés. Utána már a tusolás, fürdés is sokkal kényelmesebben megy. De a húzó érzés és a kellemetlen fájdalom ülésnél még megmarad egy darabig. Fokozatosan lehet egyre többet sétálni, hogy folyamatosan, lassan elkezdje az ember terhelni a szervezetét, de komolyabb projekteket még nem lehet végezni. -Nagy bevásárlás 10 kilós szatyrokkal, krumplis zsákok pakolása, hosszan tartó ülés, futás...- Nos, a szex. Hivatalosan 1 hónapot minimum várni kell vele, de 2-3 hét után saját felelősségre és ha te is úgy érzed, finoman belevághatsz.
Összességében az egész, a diagnózistól számítva a teljes panaszmentességig jó esetben 4-6 hónap alatt végbe megy. Nekem a műtétem óta már eltelt 3 hónap és jobban érzem magam mint újkoromban. Nem vagyok teljesen panaszmentes, mert néha minimális kellemetlen érzés még jelentkezhet nagyon extrém igénybevételek után, viszont ezek is teljesen normálisak és elhanyagolható mértékűek. A szakorvosok is úgy nyilatkoznak, hogy a teljes száz százalékos felépülés és panasz mentességig akár évek is eltelhetnek. De senki ne essen kétségbe. Ezek a legrosszabb forgatókönyvek. És a saját tapasztalataim után bátran mondhatom és biztatni szeretnélek, hogy ha te is tapasztalsz hasonló panaszokat, akkor mindenképpen fordulj orvoshoz. Ez nem egy szívátültetés. Rutinműtét és ne felejtsük el, nem minden esetben van szükség műtétre. Vegyétek komolyan az egészségeteket. A férfi egészség nem játék! És ti is boldog, teljes, probléma mentes életet szeretnétek élni gondolom. :)
Amennyiben bármilyen kérdésed merül fel a témát illetően, bátran fordulj hozzám bizalommal és segítek eloszlatni a kétségeidet, jobban megértetni az akciók fontosságát. Ne legyen szégyen érzeted. Hiszen önhibádon kívüli jelenség és hozzá szeretném tenni, sokkal gyakoribb betegség mint azt sokan gondolnák.-A műtét után több közeli ismerős is megkeresett hasonló panaszokkal.- Jellemzően kamaszkori betegség, ami többnyire és jobb esetben panaszmentesen lefolyik és magától elmúlik. Problémát akkor okozhat ha nem múlik el, fokozódik és már nem csak a kamaszkorodban hanem felnőttkorban is megkísért.
Ne feledd ha kérdésed van fordulj felém bizalommal. És segítek, amiben tudok. Az erő legyen veletek! Amennyiben, hasznosnak találtad a cikket, feltétlenül oszd meg ismerőseiddel is. Sajnos, mi férfiak túl büszkék vagyunk segítséget kérni. Ha nem tárják elénk egy probléma súlyosságát, akkor hajlamosak vagyunk átsiklani felette. Most te is segíthetsz barátaidon, férfi társaidon. Ne halogassátok a dolgot, mert annál kellemetlenebb élményekkel fogtok gazdagodni.
